Megfejtettek egy elveszettnek hitt héber testvérnyelvet
A kutatók megfejtettek egy elveszettnek hitt kánaáni nyelvet, amelyet két agyagtáblára írtak négyezer évvel ezelőtt. A táblákat az 1980-as években fedezték fel Irakban: az egyik egy angliai magángyűjteménybe került, a másik pedig Jonathan és Jeanette Rosen ékírásos gyűjteményébe, az Egyesült Államokba (a nyitóképen). Mindkét tábla az úgynevezett amoriták (egy ókori, északnyugati sémi nyelvű, levantei nép, akik Mezopotámia déli részének jelentős területét is elfoglalták) ismeretlen nyelvén rögzített mondatait és kifejezéseit rejti – írta az Origo.
A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
TámogatásA kutatók úgy sejtik, hogy a táblák 1980-1988 között, azaz iráni-iraki háború idején kerülhettek nyugatra.
A szöveget óbabiloni ékírással vésték a táblákba, az akkád nyelv óbabiloni dialektusában írt fordítások mellett (az utóbbit a 19. század közepén már megfejtették),
az eredeti szöveget csak most tudták elolvasni a szakemberek.
A Rosetta-kőhös hasonlító táblákat Manfred Krebernik és Andrew R. George már 2016 óta vizsgálják, eredményeiket azonban csak most osztották meg a Revue d'assyriologie et d'archéologie orientale (Asszirológiai és keleti régészeti folyóirat) című francia szakfolyóirat legfrissebb számában.
A nyelvtant és a szókincset elemezve arra jutottak, hogy az elveszettnek hitt nyelv a nyugat-sémi nyelvcsalád része, amelybe a héber és az arámi is tartozik.
A két tábla tartalmának egyedisége arra utalhat, hogy ugyanabból a scriptoriumból származnak. A kézírásuk kellően hasonló ahhoz, hogy azt sugallja, hogy akár ugyanannak az írástudónak a munkáit is rejtheti
A szöveg részek tartalmuk szerint:
- az első szakasz az istenségek, csillagok és csillagképek, ételek és ruházati tárgyak nevét foglalja össze;
- a második rész a társadalmi érintkezésből vett kétnyelvű mondatokból áll.
Az alkam ana ṣ ē r ī – ya, tehát „gyere ide hozzám" kifejezés megtalálható az első szöveg vége fel, továbbá az alkam, vagyis „gyere ide" szöveg ott van a második szöveg elején is, amelyet a szakemberek úgy értelmeznek, hogy összekapcsolódhat a két szöveg, és ugyanazon személy írása lehet.
A kiemelt kép forrása: Facebook
