Mindenkinek másképp szép a karácsonyfa
Ahány ház, annyi szokás és annyi karácsonyfa? Élő vagy mű? Tradicionális vagy trendi díszek? És egyáltalán miért is díszítünk fát karácsonykor? Cikkünkből minden kiderül, de elöljáróban eláruljuk, hogy kissé ködös a hagyomány eredete. A 19. századra azonban már teljesen elterjedt ez a szokás, így az ünnepi díszek már majd' minden otthonban felkerültek a fenyőfákra. Mindmáig milliók ápolják buzgón a tradíciót, mégha – mint az élet minden területén – itt is megjelennek időről-időre a divat éppen aktuális jegyei. A dekorációktól kezdve a színekig sok minden változik – de a lényeg nem...
Karácsonyfát állítani és feldíszíteni régi hagyomány, de valójában kissé ködös az eredete. A legenda szerint, mikor Szent Bonifác, akkor még szerzetesként Isten igéjét érkezett hirdetni Németországba, egy kis fenyőfát hurcolt magával, mint a Szentháromság jelképét, adódóan a fenyőfa háromszög alakjából, és örökzöld mivoltából.
Bár nem bizonyított, de azt mondják,
amerre Szent Bonifác járt, ott átvették ezt a jelképet, és a környékbeli fenyőfákra gyertyákat kezdtek elhelyezni, hogy örök ragyogást adjanak a szentháromság szimbólumának.
Később már magvakat, diókat, édességeket, sőt festett tojáshéjat is elkezdtek felaggatni a fákra. Nem sokkal ezután kezdték az üvegfúvók is legyártani saját gömb díszeiket. A 19. századra ez a szokás teljesen elterjedt, így a karácsonyi díszek már majd minden otthonban felkerültek a fenyőfákra.
„Karácsonyipar”
A második világháború után kezdődött csak igazán a tömeggyártás, mikor az üveggyárak összeálltak a festőüzemekkel és közösen kezdték legyártani csillogóbbnál csillogóbb és színes termékeiket, megnyitva a lehetőséget mindenki számára egy díszesebb karácsony felé.
Hazánkban a karácsonyt ugyan évszázadok óta ünneplik, a karácsonyfa állítása csupán a múlt században jelent meg és terjedt el.
Ennek oka, hogy az első világháborúban a magyar bakák átvették ezt a szokást az osztrák és a német katonáktól, és a fronton még a lövészárkokban is igyekeztek ezt a hagyományt megtartani.
Bár utoljára kerül a fára, általában a csúcsdísz az, amit elsőre észreveszünk. Főként mérete és feltűnő elhelyezkedése miatt. Hagyományosan egy csillagot vagy angyalt ábrázoltak ezek a karácsonyi díszek, Jézus születésére asszociálva. (A csillag irányította a háromkirályokat, az angyal pedig a hírt hozta a juhászoknak).
Bár a fenyőfa nem változott, a rájuk aggatott díszek igen.
Manapság már bármilyen színű és formájú csúcsdísz kapható, Télapótól kezdve rajzfilmfigurákon át akár egyedi darabokig is.
A gyertyák is lecserélődtek, ritkán használnak már valódit a karácsonyfán. Elektromos izzósorok adják a színes ragyogást, változtatható villogással, ami a gyertyaláng vibrálását hivatott utánozni.
Minden változik, de a lényeg nem
Ám térjünk vissza egy kicsit fentebb állított tényre: valóban nem változott a karácsonyfának választott fenyő? Ó, dehogynem, hiszen ma már a hagyományos vágott karácsonyfa csupán az egyik opció. Lehet vásárolni földlabdás fát, néhol bérelhetünk is fát, de műfenyőre is nagyon sokan váltottak az elmúlt években. Mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya is – családja válogatja, hol melyik mellett teszik le a voksot.
Szóval
ahány ház, annyi karácsonyfa.
És ez nem túlzás...
Vannak lakások, ahol évről évre gondosan őrzött, átmentett díszekkel dekorálják a fát, családi örökül maradt díszek éppúgy vannak rajta, mint kézzel készített apróságok.
Azonban ahogy vannak divatszínek az élet minden területén, a karácsonyfáknál is akadnak – így akik, akik ebben is követik a trendeket, figyelniük kell a színekre. A divat világában jártas szakemberek szerint idén a jégkék, a klasszikus piros-zöld, az amerikai karácsonyi formák, a pasztell kék, a rózsaszín, az erdei és naturális karácsonyi stílusjegyek határozzák meg a karácsonyi divatot, míg tavaly a havas, a rozsaarany, a retró, ezüst és a modern stílusjegyek voltak középpontban.
Illusztrációs fotó: Pixabay