2023.09.29., péntek - Mihály
Nyíregyháza: 27o - 27o
Az ország 19 megyéjében

Befejeződött a magyar légierő balti légtérellenőrzési missziója - Szlovákia légterének védelmét (részben) a magyar Gripenek láthatják el a közeljövőben

frisshirek.hu, 2022. december 02. - 20:30
Befejeződött a magyar légierő balti légtérellenőrzési missziója - Szlovákia légterének védelmét (részben) a magyar Gripenek láthatják el a közeljövőben
A honvédség Gripenjei mostanáig Szlovéniában, illetve a balti országokban láttak el légtérvédelmi feladatokat a NATO kötelékében. A balti misszió teljes ideje alatt összesen 19 alkalommal kellett riasztani a négy magyar vadászgépből álló kontingenst.

A frisshirek.hu, az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérünk, támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.

Támogatás

A balti légteret ellenőrző négy magyar vadászgépből álló kontingenst a küldetés időtartama alatt

19 alkalommal riasztották éles helyzetben, a gépek 246 alkalommal szálltak fel és 304 repült órát teljesítettek. Az éles riasztásokra valamennyi alkalommal azonosítatlan orosz gépek megjelenése miatt került sor.

Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkára a litvániai bázison hangsúlyozta, hogy egy olyan háborús időszakban őrizte a Magyar Honvédség a légteret, amikor háború dúl Ukrajnában és a hidegháború óta nem látott mértékben fokozódott a NATO és az Oroszország közötti feszültség. Ebben a helyzetben kiválóan helytállt a magyar légierő, ezért kifejezték a szándékukat, hogy 2025-ben újra részt szeretne venni Magyarország a Baltikum légtérellenőrzésében - tette hozzá.

Kiemelte, hogy Magyarország a NATO értékes tagja, és nem csupán a tagság előnyeit akarja élvezni, hanem hozzájárul a NATO kollektív védelméhez.

Arról is szólt:

a kormány felismerte, hogy az önvédelem, vagyis a honvédelem fejlesztése stratégiai nemzeti érdek. Ezért már a háború előtt megkezdték a honvédség fejlesztését, és igyekeznek a fejlesztést felgyorsítani.

A váltás alkalmával elhangzott: a Magyar Honvédség vezető nemzetként öt másik NATO-tagállam (Csehország, Lengyelország, Németország, Belgium, Olaszország) légierejével közreműködve látta el a balti (Észtország, Lettország, Litvánia) légtérrendészeti feladatokat az elmúlt négy hónapban. Ez azért szükséges, mert a balti államok nem rendelkeznek saját vadászgépekkel. A Magyar Honvédség mellett a siauliai repülőbázison augusztusban és szeptemberben a cseh légierő, októberben és novemberben pedig a lengyel légierő is részt vett a balti légtérrendészeti feladatban. További résztvevő nemzetként az észtországi Amari repülőbázison a német és a belga, valamint a lengyelországi Malborkban az olasz légierő teljesített szolgálatot, írta az MTI.

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, a vadászgépeknek a lízingje 2026-ban lejár, de úgy, hogy lesz lehetőségünk azokat megvásárolni jutányos, maradvány áron. Döntés még nincs a megvásárlásukról sem. A V4-tárgyalásokon körvonalazódott ugyanakkor egy olyan terv, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország is csatlakozik Szlovákia légtérvédelmi támogatásához, mert északi szomszédunk átmenetileg vadászgéphiányban szenved.

A Gripenek tehát Szlovákia légtérvédelmében is részt vehetnek a közeljövőben.

A katonákat meg kell becsülni anyagilag is és minden más tekintetben is, tehát el kell ismerni ezt a szolgálatot. Folytatjuk az illetményemeléseket is, idén átlagosan negyedével nőttek a fizetések, ezt követően a terveink szerint 2024 januárjában ismét lesz béremelés.

A kormányfő katonai irodája a miniszterelnök munkáját segítő iroda. Erre azért van szükség, mert a kormányfő novembertől, az új törvény szerint sokkal komolyabb szerepet kap egy különleges jogrendi esetben.

Örömteli dolog, hogy nagyon sok fiatal jelentkezik például a honvédkadétprogramunkra, de az is fontos feladat, hogy a toborzás után a Magyar Honvédségbe jelentkező fiatal ott is maradjon. A miniszter úr ezt úgy fogalmazta meg, hogy

engedjünk be mindenkit egy szélesre tárt kapun, és majd utána döntsük el, mire is alkalmas a jelentkező. Ne tegyünk ki előre tiltó táblákat, engedjünk be a rendszerbe minél több fiatalt, aki később eldöntheti, hogy önkéntes katonai szolgálatot teljesít, és utána visszamegy civilnek, vagy hivatásos lesz, vagy a kettő között találja meg az utat, és például tartalékos szolgálatot vállal a lakóhelye környékén. A célunk tehát az, hogy minél többen lépjenek be ezen a kapun, és legyen számukra nemzeti ügy a haza védelme.