Kocsis Máté a Mondjunk nemet a szankciókra! elnevezésű országjáró sorozat helyi rendezvényét megelőzően az MTI-nek azt mondta, a háború miatt az Oroszországgal szemben életbe léptetett 11 ezer szankció helyes döntés, hiszen valamilyen ellenlépést tenni kell egy agresszor országgal szemben, az viszont nem helyes, hogy az energiaszankciókon a korlátozásokkal sújtott ország "nyerészkedik és gazdagodik", az európai polgárok viszont tönkremennek.

Ezt a hibát reparálni kell, ez nem maradhat így, jó lenne, ha az Európai Bizottság megváltoztatná ezt az álláspontját

- fogalmazott Kocsis Máté. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője úgy vélekedett, mindenki látja, mi zajlik a rezsiszámlákon, mindenki látja az inflációt és minden olyan hatást, ami ebből következik.

Egyelőre úgy néz ki, hogy a háborúnak nagyobbrészt az európai polgárok a kárvallottjai, kisebb részben pedig az az Oroszország, amely ellen az egész létrejött - hangsúlyozta.

Kocsis Máté a nemzeti konzultáció kapcsán azt mondta, mindegyik fórum lehetőség arra, hogy biztassanak mindenkit, vegyenek részt az ívek kitöltésében. Ez egy politikai eszköz, amelyet az európai vitákban lehet használni és talán az Európai Bizottság sem teheti meg, hogy lesöpri néhány millió magyar ember véleményét az asztalról - vélekedett Kocsis Máté. 

Azt várjuk ettől, hogy ezeket az elhibázott energiaszankciókat ne folytassa az unió, mert agyon fog verni mindannyiunkat, agyon fogja csapni az európai gazdaságokat, az európai polgárok háztartásait

- mondta a Fidesz frakcióvezetője.

Az Oroszország-szakértő másképp látja 

Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) főmunkatársa a 24.hu-nak korábban elmondta  a olaj és gáz jelentős többletbevételt hoz a Kremlnek, ennek ellenére a reálgazdaság teljesítménye visszazuhanhat a 2018-as szintre. Tehát nem igaz a magyar kormánypropaganda állítása, hogy a Kremlre kevésbé hatnak a szankciók, mint Nyugat- és Közép-Európára.

Hozzátette, hogy az orosz gazdaság 2000-2008 között dinamikusan fejlődött, abban az időszakban átlagosan évi 7 százalékos GDP-növekedést produkált, ez nem tartott soká, és visszaesés követte. Majd egy újabb rövid fellendülés után, 2012-től lassult, átlagosan csupán egy százalék körül növekedett Oroszország gazdasága. 

Emlékeztett arra is, hogy 2014-tól, azaz a Krím bekebelezése miatt indult Oroszországgal szembeni szankciók óta az orosz gazdaságot a lemaradás és a leszakadás jellemzi, a fejlődése nem érte el a világgazdasági átlagot. 

A kényszersorozások óta a becslések szerint hétszézezernél is többen hagyhatták már el Oroszországot, amit érzékeny veszteségnek tart a szakértő. Úgy véli ez egy nagyobb GDP-csökkenést is előidézhet, mivel az elvándoroltak feltehetően az átlagosnál képzettebb, jobban fizetett szakmákban dolgozó és több nyelven beszélő polgárok. 

A friss statisztikák szerint az orosz GDP „csak” négy százalékkal esett vissza az idei második negyedévben, de a tavalyihoz képest 14,6 százalékpontos csökkenést jelent. Vagyis a háború nem tett jót az orosz gazdaságnak, a GDP 2018-as szintre zuhant. Deák András szerint az orosz gazdaság a háború miatt tovább romlik, és "jövő évi kifutással együtt 10 százalékkal zsugorodik majd, de idén ebből csak 4-6 százalék látszik majd a statisztikákban". 

Az SVKI főmunkatársa megjegyezte, hogy Oroszország – még jóval a szankciók előtt  – bő egy éve drágítja a földgázt.

Fotó: Kocsi Máté Facebook-oldala