2022.12.08., csütörtök - Mária
Nyíregyháza: -0o - -0o
Az ország 19 megyéjében

Ma lenne 59 éves Borbély Szilárd

frisshirek.hu, 2022. november 01. - 11:38
Ma lenne 59 éves Borbély Szilárd
“Vannak pillanatok, amikor az ember okosabb, és tisztábban lát, mint korábban valaha. Vagy később bármikor. Okosabb annál, mint amilyen okos egyébként.” írja a ma 59 éve született Borbély Szilárd a "Nincstelenek" című művében.

A József Attila díjas költő, író, irodalomtörténész, egyetemi oktató, az irodalomtudományok kandidátusa 1963 november elsején Fehérgyarmaton látta meg a napvilágot, tíz éves koráig Túrricsén nevelkedett egy különös sorsú családban. Életüket meghatározta, hogy a helybéliek nem fogadták be őket. Az édesapját egy helyi zsidó férfi „balkézről” született gyermekeként tartották számon, így a faluközösség mellett a saját családja is egyfajta idegenként kezelte. Az édesanyja pedig azért nem érezte magát otthon, mert nem tekintette magát paraszti származásúnak. Gyermekük, Borbély Szilárd is élete végéig magával hordozta az „idegenség”, a „különállás”, a „kitaszítottság” érzetét. Gyermekkora meghatározó élménye volt, hogy társai lezsidózták és a "Majom" gúnynévvel csúfolták. 

2000 karácsonyának szentestéjén borzalmas csalági tragédia éri. Szülei rablógyilkosság áldozataivá válnak: édesanyja nem élt túl a támadást, édesapja pedig több mint hat évig élt emberi roncsként. Saját magát hibáztatta a tragédia miatt, úgy gondolta, ha karácsony estére hazamegy a szüleihez, akkor meg tudta volna őket védeni, de csak másnap érkezett meg. Az alkatilag hiperérzékeny embert extrém szorongások gyötörték, és családi tragédiája még inkább elmélyítette depresszióját. Akkor a felesége, és a tragédia után született kislányai mentették meg az életét. 

Az írásba menekült, erről a rettenetes bűntényről szól a Halotti Pompa című verses kötete, amelynek első kiadása 2004-ben, majd a bővített, második kiadása 2006-ban jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában. 

Az első kiadás két részből áll: a Nagyheti Szekvenciákból, amelyben Krisztus szenvedéstörténetét írja le, és az Ámor & Psziché-Szekvenciákból, amely az emberi test halálát dolgozza föl. A 2006-ban megjelent második kiadás egy harmadik részt, a Haszid Szek­venciák címűt is tartalmazza. Idén pedig a kötet negyedik, bővített kiadása A gyász szekvenciái címmel a Jelenkor Kiadó gondozásban jelent meg. 

Borbély Szilárd vallását tekintve görög katolikus volt, de művészetére nagy hatást gyakorolt a judaizmus, szenvedélyesen érdeklődött a haszidizmus iránt. 

Erről így ír Száz Pál irodalomtörténész A Szó Halála című tanulmányában:

„A haszidizmus mint hagyomány maga is hete­rogén és bricoleur. Ha szövegszinten vizsgáljuk e hagyományt, egyrészt a XVII–XVIII. századi au­tentikus (tehát haszidok által írt), vagy nevezzük így: primáris haszid irodalomra kell gondolnunk (népkönyvek, homiletikus művek stb.), mely a zsi­dóság évszázados hagyományából merít, másrészt a szekundáris haszid irodalomra. Utóbbihoz sorol­hatjuk a lefordított haszid legendagyűjteményeket, Martin Buber Haszid történetek és Jiří Langer Kilenc kapu című, klasszikusnak számító, magyarul is ol­vasható gyűjteményét, melyeket Borbély bizonyo­san felhasznált. Szintén ide tartoznak azok a vagy eszme- és/vagy vallástörténeti, esetleg folklorisztikai elemző művek (például Gershom Scholem, Martin Buber, Weiss József vagy Moshe Idel szintén klasszikusnak számító munkái), melyek már a haszid­izmus értelmezését adják, s ne feledkezzünk meg a haszidizmus szépirodalomra tett hatásáról sem. A haszid vagy a haszidokról szóló szövegekben, a primáris és szekundáris haszid irodalomban tehát csupa olyan motívummal, elemmel találkozunk, melyek mélyebbre vezetnek a judaizmus hagyomá­nyába. A Borbély által használt elemek esetében te­hát azok származása nem mindig eredeztethető egy konkrét haszid előszövegből, de általában a haszid­izmuson túljutva a kabbalisztikus vagy rabbinikus irodalmon át követhető az értelmezés fonala. Ezek mellett azonban több olyan zsidó motívummal is találkozunk, amelyek (azok zsidó eredete és az Ószö­vetség mint közös szöveg, hely, loci comunii miatt) explicit vagy implicit módon, közvetlenül vagy analógiaként adott keresztény olvasattal (is) számolnak, nem is beszélve azokról az esetekről, amikor ugyan­azon elemek keresztény és zsidó értelmezése nem választható el egymástól zsidó és keresztény motívumra, s jobb híján zsidókereszténynek nevezhetjük őket”

Irodalmi Jelen Online, 2015. február 12.

Egyetemi tanárként a kutatási területe a 18-19. századi irodalom története volt. Közel húsz, főként lírai kötete jelent meg, de színpadi szerzőként is ismert. A debreceni Csokonai Színház több művét, drámáját bemutatta, köztük a Halotti pompa című verseskötet alapján készült színdarabot.

Az önéletrajzi regénye 2013-ban jelent meg Nincstelenek címmel, amiben egy tízéves kisfiú szemszögéből mesél egy mélyszegénységben élő, falusi család mindennapjairól a 60-as, 70-es években. A kötetet több mint két tucat nyelvre fordították le szerte a világon. 

Nádas Péter szerint 2012-2013 folyamán a családja sorsa aggasztotta leginkább: Már csak az érdekel, hogy a kislányokat kimenekítsem innen Nyugatra”-  mondogatta barátainak. Az akkori kétharmados győzelmet a köztársaság fölszámolásának,  az orbáni hatalom megállíthatatlan rombolásának, nemzeti katasztrófának tartotta. Sikerült egy féléves bécsi ösztöndíjat nyernie, és 2013 szeptemberében a családjával együtt elköltözött az osztrák fővárosba. 

Borbély Szilárd 8 évvel ezelőtti halála megrázta a magyar irodalmi életet, ötvenegyedik évében ment el, ma lenne ötvenkilenc éves.

fotó: Facebook