Irán elleni szankció a drónexportja miatt?
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország arra hívta fel a zárt ajtók mögött ülésező Biztonsági Tanácsot, hogy fejezze ki nemtetszését a drónszállítmányokkal kapcsolatban, mellyel véleményük szerint megsértik az ENSZ BT 2015-ben elfogadott, erre vonatkozó határozatát. Oroszország ugyanakkor vétójoggal rendelkezik a Biztonsági Tanács állandó tagjaként, mellyel blokkolhatja új szankciós elképzelések beterjesztését.
Ukrajna arról számolt be, hetek óta érik iráni gyártású, Sahíd-136 típusú, pilóta nélküli önmegsemmisítő drónokkal végrehajtott támadások. Az úgynevezett kamikaze drónok robbanófeje a becsapódáskor lép működésbe. Kijev a drónok Moszkvának történő eladása miatt lépéseket tett a diplomáciai kapcsolatok Teheránnal való megszakítása irányába írja a France24.com.
Irán és Oroszország egyaránt tagadja a Sahíd drónok bevetését ukrajnai célpontok ellen. Teherán jelezte tárgyalási szándékát Kijevvel az ügy kapcsán. Az EU ugyanakkor igazoltnak tekinti, hogy Irán harci drónokat adott el Oroszországnak.
Nemzetközi sajtójelentések szerint Irán első körben 1750 drónt adhatott el Oroszországnak, az ukrán hadsereg állítása szerint a támadó drónok mintegy 70 százalékát képes az ukrán légvédelem a becsapódás előtt megsemmisíteni. Még ha ez így is van, a fennmaradó 30 százalék hatalmas pusztítást képez végezni az ukrán kritikus infrastruktúrában. Közösségi médiafelületekre számos videó került fel a közelmúltban, melyeken ukrán rendőrök Kalasnyikov gépfegyverekkel próbálják lelőni a támadó kamaikaze drónokat Kijev felett.
A közelmúltban több tucat iráni katona érkezhetett a Krím-félszigetre, hogy kiképezzék és tanácsokkal lássák el az oroszokat a Sahíd-136-os drónok használatára vonatkozóan - írta meg a CNN amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva.
Kép: Wikipedia